Fekete István öröksége: 56 éve hunyt el az erdész-vadász irodalom kiemelkedő alakja

Fekete István életének főbb állomásai

Fekete István 1900. január 25-én született Somogy megyei Göllén, ahol tanító és gazdaember édesapja családjában nőtt fel. Már fiatalon megmutatkozott tehetsége, 17 éves korában egy verse is megjelent a Zászlónk című lapban. A Nagy Háború idején katonáskodott, majd mezőgazdász diplomát szerzett a Magyar Királyi Gazdasági Akadémián.

Írói pályafutása és munkássága

Első jelentősebb regénye, A koppányi aga testamentuma 1937-ben jelent meg, amely gyors sikert hozott számára. Művei közül kiemelkednek az erdész-vadász tematikájú alkotások, így a Tüskevár, a Téli berek, valamint az állattörténeteket felsorakoztató Csí, amelyben megjelent az első írás a kis Vukról. Fekete István a magyar irodalom egyik legismertebb és legtöbbet olvasott szerzőjévé vált, művei generációkat szólítanak meg.

Személyes élet és elismerések

1929-ben vette feleségül Piller Editet, két gyermekük született. Budapestre költöztek 1941-ben, ahol a Földművelésügyi Minisztériumban helyezkedett el, ugyanakkor írói tevékenységét folyamatosan folytatta. 1960-ban elnyerte a József Attila-díjat, művei pedig máig kiemelkedő helyet foglalnak el a magyar irodalomban.

Halála és emlékezete

Erős dohányzása miatt 68 éves korában első szívinfarktusát kapta, amelyet túlélte, de 1970. június 23-án, 70 évesen végül szívinfarktus következtében hunyt el Budapesten. Először a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra, de később gyermekeinek kérésére szülőfalujában, Göllén temették el.

Fekete István életműve örök érték a magyar irodalomban, amely az emberek és a természet közötti bensőséges kapcsolatot élteti meg, és a vadász-erdész élet hiteles ábrázolásának mestereként maradt fenn az emlékezetben.

---

Forrás: Kárpátalja.ma