Magyarország Átalakítja Alaptörvényét: Sulyok Tamás Köztársasági Elnöki Mandátuma Megszűnik

Többségi elfogadás után életbe lépnek a változások

Az Országgyűlés 139 igen és mindössze 6 nem szavazattal, tartózkodó nélkül fogadta el az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, amely számos, az állam működését érintő fontos változást tartalmaz. A módosítás hatálybalépését követő napon megszűnik Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatása.

Az új alkotmány megalkotásának előkészítése

A preambulum hangsúlyozza, hogy a módosítás célja az állam jogszerű működésének fenntartása és az alkotmányos demokrácia helyreállításának alapjainak lefektetése. Az Országgyűlés széles társadalmi és szakmai egyeztetés után kívánja megalkotni az új alkotmányt, amely a népszuverenitás és a jogállamiság értékein alapul.

Köztársasági elnök és alkotmánybírósági változások

Az elfogadott jogszabályban szerepel Sulyok Tamás eltávolítása a köztársasági elnöki posztról, amelyet a miniszterelnök és több politikai szereplő is követelt az államfő tevékenységére hivatkozva.

Az Alkotmánybíróság működését érintő módosítások:

• Az alkotmánybírók megbízatási ideje 12 év helyett 9 évre rövidül.
• A 70. életév betöltésével véget ér az alkotmánybírói megbízatás.
• A testület elnökét immár az alkotmánybírák választják 3 évre.
• Visszaállítják az Alkotmánybíróság szélesebb felülvizsgálati jogkörét.

Bírói testületek és egyéb intézményi átalakulások

A Kúria és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökeinek megválasztási és megbízatási szabályai is változnak:

• A bírák jelölhetnek legfeljebb három-két jelöltet, akiket az elnök javasol az Országgyűlésnek.
• A megbízatás időtartama 9-ről 6 évre csökken.
• Bevezetésre kerül a megbízatás visszahívhatósága bírói kezdeményezésre.

Közvagyonnal kapcsolatos új szervezet és megyei elnevezések

A módosítás létrehozza a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt, amely független szervezetként közvádlóként segíti a közvagyon védelmét és visszaszerzését. Ezenkívül visszaállítják a megyék hagyományos elnevezését a 2023-ban bevezetett vármegye helyett, azonban a vármegye név használata október 1-jéig még megengedett.

Egyéb szabályozási könnyítések

• Az Országgyűlési Őrség megszűnik október 1-jén.
• Több korábbi sarkalatos törvényi szabályozást eltörölnek, így például a címer, zászló használatának és az állami kitüntetéseknek szabályait már nem kell kétharmados többséggel módosítani.
• A közpénz fogalma és szabályozása egyszerűsödik, valamint megszűnik a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulása.

Összegzés

Az Alaptörvény 17. módosítása átfogó intézményi és jogi reformokat tartalmaz, amelyek jelentősen alakítják a magyar államszervezet működését. A módosítás megnyitja az utat egy új alkotmány megalkotása felé és új jogi kereteket teremt a köztársasági elnök, az alkotmánybírák és a bírósági vezetők működéséhez, miközben egyszerűbbé teszi több állami jogszabály módosítását.

---

Forrás: Kárpátinfo.net