Az EU aggályait fejezi ki a Kárpátok magashegyi szélerőmű-építése miatt

Az Európai Parlament aggodalma a Kárpátokban

Az Európai Parlament július 8-án elfogadott állásfoglalásában hangsúlyozta, hogy bár a szélenergia fontos és fenntartható alternatívája a fosszilis energiahordozóknak, a fejlesztések nem járhatnak a Kárpátok egyedi természeti értékeinek károsításával. Kiemelten érinti ez a kárpátaljai Róna-havast, ahol 30 szélturbina telepítését tervezik.

Természetvédelem és megújuló energia összhangja

A dokumentum szerint Ukrajnának a szélerőmű-projekteket nem védett, magashegyi területeken kellene végrehajtania, hanem olyan helyeken, amelyek már korábban kijelölt energetikai infrastruktúra-fejlesztési zónák. Az Európai Parlament hangsúlyozza, hogy a megújuló energia fejlesztése és a természetvédelem nem kizáró tényezők, és léteznek olyan alternatív helyszínek, amelyek nem veszélyeztetik az őserdőket vagy az érzékeny ökológiai rendszereket.

Környezetvédők és civil tiltakozások

A WWF-Ukrajna ajánlásait is figyelembe vették, akik régóta figyelmeztetnek a magashegyi szélerőművek káros hatásaira a tájképre, vízháztartásra és élőhelyekre. A Róna-havasi projekt jelentős társadalmi visszhangot váltott ki: egy petíció mindössze hat nap alatt gyűjtötte össze a szükséges 25 ezer aláírást a beruházások leállításáért. A tiltakozók szerint az energiabiztonság nem lehet az értékes természeti területek átalakításának igazolása.

Hivatalos válasz és viták

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök válaszolt a petícióra, amelynek megfontolását a miniszterelnökhöz és Nemzetbiztonsági Tanács titkárához irányította. A Róna-havasi beruházás környezeti hatásvizsgálata több mint 500 beadványt kapott, és komoly vita tárgyát képezi, egyelőre azonban a minisztériumi vélemény pozitív volt.

A kérdés továbbra is élesen megosztja a közvéleményt, miközben a természetvédelem és a megújuló energia között finom egyensúlyt kell találni a Kárpátokban.

---

Forrás: Kiszó