Kárpátaljai görögkatolikus papok szabadulásának 60. évfordulója
Kárpátalja··Forrás:Kárpátalja.ma

Írta: Szerkesztőség
A szovjet vallásüldözés súlya Kárpátalján
A második világháborút követően Kárpátalja vallási közösségei komoly megpróbáltatásokon mentek keresztül a szovjet uralom alatt. A görögkatolikus, katolikus és protestáns egyházakat érintő üldöztetések során templomokat zártak be, közösségeket számoltak fel, és számos papot, szerzetest hurcoltak meg. Sokan életüket is áldozták hitükért, másokat pedig börtönbüntetéssel, jogfosztással vagy vagyonelkobzással sújtottak. Hívek ezrei voltak kénytelenek titokban gyakorolni vallásukat.
Görögkatolikus papok helyzete a szovjet megszállás után
1944 októberében, amikor a szovjet csapatok bevonultak Kárpátaljára, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegyében 380 pap szolgált, számuk Romzsa Tódor püspök által végzett szentelések révén 416-ra nőtt. Az üldözés mindannyiukat érintette, de egyéni döntéseik eltérő életutat eredményeztek: többen megtartották hitüket és papi munkájukat, mások emigráltak vagy visszavonultak, egyesek pedig a pravoszláv egyházhoz csatlakoztak.
A kitartás és a titkos hitélet
Az üldözött papok közül sokan választották a börtönt és kényszermunkát hitük megőrzése érdekében. 1956. július 6-án, 60 évvel ezelőtt engedték őket szabadon a szovjet munkatáborokból, ám az elnyomás még hosszú éveken át folytatódott: papként nem működhettek, családjaikat megkülönböztetés érte, gyermekeik tanulási lehetőségei korlátozottak voltak.
Mindezek ellenére a görögkatolikus hit tovább élt titokban: a papok miséként, keresztelések, esküvők keretében végeztek papi szolgálatot, ezzel fenntartva egyházuk lángját az elnyomás korszakában.
Két emblematikus áldozópap
-
Kampó József (1897–1986) 1920-ban szentelték pappá. Szovjet fogságba esett 1949-ben, 25 év kényszermunkára ítélték és Potyma lágerekben raboskodott, majd 1956-ban szabadult. Hazatelepülése után titokban működött tovább.
-
Szabó András (1894–1957) 1921-ben szentelték pappá. 1950-ben tartóztatták le, aki szintén a potymai lágerben töltött évek után 1956-ban szabadult. Hazatérése után Ungváron élt és ápolta titkos papi szolgálatát.
Emlékezet és örökség
Ma visszatekintünk ezekre a bátor papokra, akik a legnehezebb időkben is kitartottak hitük mellett és ezzel hozzájárultak egyházuk fennmaradásához, hogy később a görögkatolikus közösségek újraéledhessenek és megkaphassák templomaikat. Az ő történetük a hit és az ellenállás példája a szovjet éra sötét időszakából.
A képen: baloldalt Kampó József, jobboldalt Szabó András látható.
Forrás: Kárpátalja.ma





