KML: Visken tudást és támogatást nyújtanak

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (jelenleg Egyetem) 2023-ban hozta létre a Kárpátaljai Magyar Líceum (KML) hálózatát a teljeskörű magyar nyelvű oktatás érdekében. A hálózat nemrég új oktatási helyszínnel – Visk és Tiszaújlak – bővült, így immár hét képzési ponton (Nagydobrony, Kisgejőc, Beregszász, Nagyszőlős, Tiszapéterfalva, Visk, Tiszaújlak) tanulhatnak a diákok anyanyelvükön. Azok a diákok, akik magas színvonalú oktatást, egyedi szakirányokat, gyakorlati tudást és ösztöndíjat szeretnének, június 8 és augusztus 15 között jelentkezhetnek, online pedig augusztus 25-ig van lehetőségük benyújtaniuk a kérvényt a KML intézményeibe. Arról, hogy hogyan zárták az első tanévet a viski tagintézményben és hogyan tekintenek a jövőbe, Czébely Ilona intézményvezetőt kérdeztük.

– A Kárpátaljai Magyar Líceum viski részlege az első tanévét zárja. Milyen tapasztalatokkal?

– Néhány nap múlva valóban befejeződik az első tanévünk. Minden nehézséget leszámítva, ami egy új intézmény működtetéséhez köthető, sikeresen megoldottunk. Az első év nehézkesebb volt, mert egyetlen osztállyal indultunk, egy új épületben, ahol rajtunk kívül szinte senki sincs. Egy ilyen helyzetben nehezebb életet vinni az iskolába. De éppen ez a feladat szépsége is. Most már látjuk, hogy van értelme annak, amit elkezdtünk. Azt hiszem, a második év már könnyebb lesz. A diákok, akik nálunk kezdtek az idén szintén megbirkóztak az új kihívásokkal. Sajnos a Viski Kölcsey Ferenc Líceumot most már hivatalosan is gimnáziummá minősítették. Az ottani kilencedik osztályosoknak el kell hagyniuk iskolájukat.

Ez egy óriási trauma Visk közösségének, hiszen az új oktatási törvénykezésnek megfelelően egy olyan középiskolának kell visszaminősülnie gimnáziummá, ahol az idén a 60. érettségiző kibocsájtó osztály fog ballagni.

Ez egy óriási trauma Visk közösségének, hiszen az új oktatási törvénykezésnek megfelelően egy olyan középiskolának kell visszaminősülnie gimnáziummá, ahol az idén a 60. érettségiző kibocsájtó osztály fog ballagni.

Azok a diákok tehát, akik eddig magyar tannyelvű iskolába jártak, nálunk a KML-ben kapnak esélyt a magyar nyelvű oktatás folytatására, az érettségi és egy szakirány megszerzésére. Nemrég nyílt napot tartottunk, ahová gyakorlatilag minden Kölcsey Líceumos diák eljött.

– Hány diákkal működtek ebben a tanévben?

– Tizenkilenc tizedikessel indultunk. Ez egy kezdő intézmény esetében jó alapnak számít.

– Mi a legnagyobb kihívás most a líceum életében?

– Egyértelműen a gyermeklétszám. Az infrastruktúra adott, az épület szép, a lehetőségek megvannak, de ma minden iskola azért küzd, hogy legyen utánpótlás.

– Milyen irányba szeretnék fejleszteni az intézményt?

– Azt szeretnénk, ha ez az iskola a hétköznapi életre is felkészítené a fiatalokat. Nem csak elméleti tudást akarunk adni, hanem használható, gyakorlati ismereteket is. Olyan fiatalokat szeretnénk nevelni, akik meg tudnak állni a saját lábukon, nem kiszolgáltatottak, hanem képesek formálni a saját életüket. Ma erre óriási szükség van, mert azt látom, hogy a mai gyerekek közül nagyon soknak a legalapvetőbb gyakorlati dolgokhoz sincs köze.

Elméletben sok mindent tudnak, vagy legalábbis látták videón, hogyan kellene csinálni, de amikor meg kell fogni a szerszámot, beütni egy szöget, összekavarni egy palacsintatésztát, vagy valamit ténylegesen el kell készíteni, megjavítani, ott már nagy a csend.

Elméletben sok mindent tudnak, vagy legalábbis látták videón, hogyan kellene csinálni, de amikor meg kell fogni a szerszámot, beütni egy szöget, összekavarni egy palacsintatésztát, vagy valamit ténylegesen el kell készíteni, megjavítani, ott már nagy a csend.

Pedig az élet nem csak abból áll, hogy az ember nézi, más hogy csinálja, hanem ó is be tud kapcsolódni a munkába.

– Milyen szakirányok vannak?

– Jelenleg autószerelői, szakács- és szépségápolási irány működik. Majd a jelentkezésekből látjuk, kell-e módosítani, hiszen az ajánlat palettája színes. Még sok választható lehetőség van. Új szakot akkor nyithatunk, ha legalább 3 jelentkező van rá. Végül is a gyerekek igényei és létszáma dönti el, hogy hogyan alakul a további szakoktatásunk.

– Mekkora vonzáskörzetből érkeznek a líceumba a gyerekek?

– Mi itt magyarként, eléggé elszigetelten élünk. Körülöttünk többnyire ukrán falvak vannak. A környező településeken Huszton, Técsőn, Bustyaházán élnek még rajtunk kívül magyarok. Úgyhogy esetleg rájuk számíthatunk a későbbiekben. A kistérségek egy része az idén még nem alakítja át az oktatási rendszerét és a ránk következő 2026-2027-es tanévben még megnyitják a 10. osztályokat. Ebből kifolyólag úgy néz ki, hogy az idén is zömmel a saját, viski diákjainkat fogjuk tanítani. A KML a szakoktatásával válik különlegessé, így bízom benne, hogy a jövőben mások is jönnek majd hozzánk, hiszen a többi környező líceum ilyet nem ajánl. A jelenlegi diákjainkat viski és huszti gyerekek alkotják. A viskiek között vannak olyanok is, akik 9. osztályig az ukrán iskolába jártak és utána átjöttek hozzánk. Van két huszti diákunk is, akik a kollégiumban laknak. Ők hétvégeken járnak csak haza. Vannak diákjaink, akik nehezen beszélnek magyarul, de szándékukban áll megtanulni azt. Ha valaki érti a magyar nyelvet, akkor mi készen állunk arra, hogy befogadjuk és tanítjuk őt iskolánkban. Bízunk benne, hogy a jövőben a Felső-Tisza-vidékről is lesznek majd diákjaink, hiszen a szórványban is vannak még nemzettársaink.

– Mi volt a legnehezebb az első évben?

– A szervezés. Mivel csak egy osztály van, kevés az óraszám, ezért mindenki mellékállásban dolgozik itt. A tanároknak a Kölcseyből kellett átjárniuk, az órarendet is úgy kellett összeállítani, hogy egyik helyről a másikra el tudjanak jutni. Az órák és a szünetek rendjét is össze kellett hangolni. Ez volt talán a legnehezebb: úgy működni, mintha egy intézmény lennénk, miközben fizikailag két helyen vagyunk.

– Mit szeretne hosszabb távon felépíteni a viski részlegben?

– Azt, hogy ez az iskola földön járó, hétköznapi embereket neveljen. Olyan gyerekeket, akik meg tudják teremteni maguk körül az életet, önellátóak és talpraesettek. Kiemelt figyelmet fordítunk a magyar identitás megőrzésére és annak fejlesztésére. Elfogadjuk más nemzet- és vallásbeliek közösségeit úgy, hogy nem adjuk fel sajátunkat. A mai szétszórt világunkban fontos, hogy legyen egy hely, ahol a gyerek érzi, hogy odatartozik. Ha talál egy helyet, ahol fejlődni tud, ahol a másik ember is számít, akkor abból nagyon sok jó tud születni, és amikor tudás is járul hozzá, akkor érték lesz belőle. Mi ilyen értékteremtők szeretnénk lenni.

Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.

Állítsd be a Kárpáti Igaz Szó-t preferált forrásnak!