Móra Ferenc születésének 147. évfordulója: a Kincskereső kisködmön alkotója és kulturális úttörő
Kultúra··Forrás:Kárpátalja.ma

Írta: Szerkesztőség
Korai élet és kezdeti sikerek
Móra Ferenc 1879-ben született Kiskunfélegyházán. Már 16 éves korában megjelent az első verse a Félegyházi Hírlapban. Pesti egyetemi tanulmányait földrajz és természetrajz szakon kezdte, de három év után félbehagyta azokat. Tanárként dolgozott, majd 1902-ben a Szegedi Napló újságírója lett.
Újságíró és irodalmár
A Szegedi Naplónál hamar a vezető publicisták közé került, Csipke álnéven írt tárcákat és glosszákat. 1904-ben csatlakozott a Somogyi Könyvtár és Városi Múzeum csapatához, ahol barátságot kötött Pósa Lajossal, a gyermekirodalom meghatározó alakjával, aki felfedezte Móra kivételes tehetségét a gyermekirodalomban.
Gyermekirodalmi örökség
1905 és 1923 között több művével is jelentkezett az Az Én Újságom lapban, amelynek legismertebb darabjai között szerepel a Kincskereső kisködmön, a Rab ember fiai és a Csilicsali Csalavári Csalavér. Ezeket később televíziós és rádiós feldolgozások is népszerűsítették.
Könyvtár- és múzeumigazgató, közéleti szerepvállalás
1913-ban a Szegedi Napló főszerkesztője volt, politikailag a polgári radikalizmus híveként tevékenykedett, de munkásságát hatalmi ellenállás nehezítette. 1915-ben tagja lett a Petőfi Társaságnak, két évvel később pedig a Somogyi Könyvtár és Városi Múzeum igazgatója. Aktívan részt vett Szeged polgári demokratikus átalakulásának előkészítésében is.
Írói kiteljesedés
A húszas évek elejétől a regényírás terén is jelentős sikereket ért el. Első regénye a Négy apának egy leánya volt, majd 1924-ben megírta a Hannibál feltámasztását, a Horthy-korszak első éveit bemutató keserű szatírát, amely csak posztumusz jelent meg. Művei közül többből készült filmadaptáció is, például az Ének a búzamezőkről című regényből.
Tudományos eredmények és halála
Móra kiváló régész is volt: 1907 és 1914 között Torontál megyében jelentős kőkori lelőhelyeket tárt fel, és hozzájárult a hazai régészeti gyűjtemény gyarapításához. 1933-ban hasnyálmirigyrákot diagnosztizáltak nála, és bár műtétet hajtottak végre, 1934-ben elhunyt.
Móra Ferenc munkássága ma is része a magyar irodalmi és kulturális örökségnek, életműve több generáció számára kínál példát és élményt.
Móra Ferenc emlékezetét ünnepeljük születésének 147. évfordulóján.
Forrás: Kárpátalja.ma





