Július 2-a: Sarlós Boldogasszony, az áldott édesanyák védője

Sarlós Boldogasszony ünnepének eredete

Az ünnep liturgikus neve „Szűz Mária látogatása Erzsébetnél" (latinul: Visitatio Beatae Mariae Virginis), melyen Szűz Mária áldott állapotban, méhében Jézussal meglátogatta rokonát, Erzsébetet, Keresztelő Szent János édesanyját.

Az aratás és a hagyomány kapcsolata

A magyar néphagyomány szerint július 2-a az aratás kezdetét jelzi, ezért Sarlós Boldogasszony néven ismert. A „boldogasszony” megszólítást Szent Gellért püspök ajánlotta fel a magyar nemzetnek, tiszteletből Jézus anyja iránt.

Mária látogatásának jelentősége és a Magnificat

Az angyali üdvözletkor Mária értesült, hogy Erzsébet már hat hónapja várandós. Azonnal útnak indult, hogy segítsen nehéz időszakában, amit hálaéneke, a Magnificat is megörökít:

„Lelkem magasztalja az Urat, és szívem ujjong megváltó Istenemben, mert rátekintett szolgálója alázatosságára...”
(Lukács 1:46-55)

Néprajzi szokások

Az ünnep tiszteletére sok helyen elterjedt a „Mária pihenőszéke” hagyománya, amikor fölvirágozott széket helyeztek ki a ház elé az áldott állapotban lévő Mária számára. Ezen a napon az asszonyok gyógynövényeket gyűjtöttek női panaszok enyhítésére, melyeket aztán a pap áldott meg.

Az aratás szimbolikája

Az aratás a termés beteljesedését, befejeződését jelképezte spirituális értelemben is: Sarlós Boldogasszony learatja a termést, melyet fia, Jézus gyűjt össze, és az ítélet napján elválasztja az ocsút a búzától.

Ünnepi himnusz részlet

A katolikus templomokban ezen a napon hangzik el a régi Mária-himnusz:

„Erzsébethez jössz, Mária, méhedben Isten Magzata;
anyjában János felvidul, így jöjj hozzánk is gyámolul...”

Sarlós Boldogasszony ünnepe nem csupán vallási jelentőségű, hanem mélyen meghatározza a magyar népi kultúrát és természethez való viszonyt is.

---

Forrás: Kárpátalja.ma