Emléknap az aradi vértanúk tiszteletére: 1849. október 6.

Az aradi vértanúk története

1849. október 6-án végezték ki Aradon az 1848–49-es szabadságharc tizenhárom főtisztjét, köztük számos kiemelkedő alakot, valamint Pesten a gróf Batthyány Lajos egykori miniszterelnököt. Az aradi kivégzettek között voltak Ormai Norbert és Kazinczy Lajos honvéd ezredesek, akiket a hagyomány „a tizenötödik aradi vértanúként” is emleget, valamint 1850 elején Ludwig Hauk alezredes, a bécsi forradalom résztvevője is.

Ormai Norbert és Kazinczy Lajos szerepe

Ormai Norbert fontos szerepet töltött be a szabadságharc haderejének szervezésében, honvéd vadászezredek főparancsnokaként és főfelügyelőjeként tevékenykedett. Bár 1849 augusztusában lemondott tisztségéről, a császári hadbíróság előtt védekezése nem bizonyult hatásosnak, és halálra ítélték.

Kazinczy Lajos, aki szintén ezredesi rangot ért el, jelentős részese volt a tavaszi hadjáratnak, amelynek egyik fontos eredménye a Habsburg-ház trónfosztása volt 1849-ben. Bár nem támogatta a Kossuth-féle radikális alkotmányt, hű maradt a szabadságharchoz, ami végzetesnek bizonyult számára. Az aradi császári hadbíróság felségsértésért halálra ítélte, és kegyelemből golyó általi halálra változtatta az ítéletet, melyet október 25-én hajtottak végre.

Ludwig Hauk és a bécsi forradalom

Ludwig Hauk, aki a bécsi forradalom résztvevője volt, Magyarországra menekült, és csatlakozott a honvédséghez. Bem József tábornok alatt szolgált Erdélyben, majd alezredesi rangot kapott. Lefogták, mert egy olyan kézirat volt nála, ami gyalázta az uralkodóházat, és már korábban is 12 év fogházra ítélték távollétében. Végül 1850 februárjában Aradon kivégezték.

Nemzeti gyásznap

A nagy múltra visszatekintő esemény emlékére a magyar kormány 2001-ben október 6-át nemzeti gyásznappá nyilvánította, hogy méltó módon tisztelegjen az aradi vértanúk és gróf Batthyány Lajos áldozata előtt.

Az aradi vértanúk áldozata ma is a nemzeti összetartozás és szabadság szimbóluma Magyarországon.

---

Forrás: Kárpátalja.ma