Benedek Elek: A székely mesemondó öröksége 97 év után is él

Kultúra··Forrás:Kárpátalja.ma


Megosztás:FacebookTelegram
Benedek Elek: A székely mesemondó öröksége 97 év után is él

Írta: Szerkesztőség

A mesemondó szülőföldje és életének fontos állomásai

Benedek Elek életét Kisbacon, Erdély keleti széle határozza meg, ahol fiatal koráig élt és ahová visszatért 1921-ben, nyolc évvel halála előtt. Tanulmányait Budapesten végezte, ahol újságíróként és szerkesztőként dolgozott, majd politikai pályára is lépett a Szabadelvű Párt képviselőjeként.

A mesék világa gyermekkortól kezdve

Gyermekkorában szívta magába a mesék szeretetét, amit édesapja mesemondóként is erősített. Első mesekönyve, a Székely Tündérország 1885-ben jelent meg, majd a millennium évében – 1894-ben – kiadott Magyar mese- és mondavilág művével vált igazán ismertté, amely öt kötetben több mint ötszáz mesét foglalt magába.

A magyar gyermekirodalom megújítója

Benedek Elek a mesék átirásában is kiemelkedő volt, akik a szájhagyományból származó történeteket gyermekek számára közérthető és élvezhető formában dolgozta át. Emellett mesefordítóként is ismert, többek között Grimm-meséket és az Ezeregyéjszaka meséit ültette át magyarra.

Társadalmi és irodalmi szerepvállalás

Az íráson túl politikai és közéleti tevékenységet is folytatott, képviselői beszédeiben az ifjúsági irodalom és a közoktatás fontosságát hangsúlyozta. Erdélybe való visszatérésekor aktívan részt vett a kisebbségi magyar irodalom újjászervezésében és népszerűsítésében.

Család, utolsó évek és hagyaték

Családja központi helyet töltött be életében, feleségével 45 évig élt boldog házasságban. Halálát agyvérzés okozta 1929-ben, neje utána követett el öngyilkosságot. Az emlékét ápoló emlékház Kisbaconban ma is látogatható, ahol a meséivel, levelezéseivel és irodalmi munkásságával ismerkedhetnek meg az érdeklődők.

Benedek Elek hatása és öröksége

Munkássága máig példaértékű a magyar meseirodalomban, a mesék gyűjtése, átírása és terjesztése révén lett a magyar gyermekirodalom kiemelkedő alakja. Az általa létrehozott gyereklapok, mint az Én Újságom és a Cimbora generációkat neveltek és tették a mesét a gyermekek mindennapi részévé.


Forrás: Kárpátalja.ma

További cikkek a rovatból

Összes cikk: Kultúra