Rejtélyes genetikai változások a csernobili kutyákban: több mint száz szelekciós jelet azonosítottak
Világ··Forrás:Kárpátinfo.net
Írta: Szerkesztőség
Két csernobili kutyacsoport genetikai különbségei
Mindössze 16 kilométer választja el egymástól a csernobili atomerőmű területén és a közeli városban élő kutyákat, génállományuk mégis jelentősen eltér. Egy friss tanulmány szerint az eltérések hátterében a természetes szelekció egyik formája, az irányító szelekció állhat.
Természetes szelekció vagy véletlenszerű genetikai sodródás?
A kutatók két fő magyarázatot vizsgáltak a genetikai eltérésekre: a természetes szelekciót és a genetikai sodródást. Az előbbi során egy adott tulajdonság előnye miatt az adott génváltozat gyakorisága nő, míg az utóbbi véletlenszerű, főleg kis populációkra jellemző.
Az összehasonlítás több kelet-európai kutyapopuláció mellett a földrajzilag elszigetelt Galápagos-szigeteki kutyák génadatait is bevonta. Az eredmények azt mutatták, hogy az atomerőmű környéki kutyáknál nem találtak genetikai változatosságcsökkenést, ami a sodródás szerepét kizárná. Érdekesség, hogy a városban élő kutyák génállománya inkább hasonlít a távoli Galápagos szigetek állataiéra, mint az atomreaktor közelében élő társaké.
Több mint száz genomi régió jelzi az irányító szelekció hatását
Az atomerőmű közelében élő kutyák génállományában több mint száz olyan helyet azonosítottak, amelyek esetében az irányító szelekció nyomai mutatkoznak. Ezek a génrégiók főként a DNS-javítással, sejtosztódás szabályozásával és az immunrendszer működésével hozhatók összefüggésbe. Egyes gének a daganatos betegségekkel kapcsolatosak, ez utalhat arra, hogy ezek a változások segíthetik az állatokat a radioaktív szennyeződés negatív hatásaival való megküzdésben.
Nem feltétlenül új mutációk állnak a háttérben
A kutatók szerint nem biztos, hogy az eltéréseket a sugárzás által okozott új mutációk idézték elő. Elképzelhető, hogy már az eredeti populációban is voltak olyan genetikai tulajdonságok, amelyek előnyösek voltak a szennyezett környezetben, így ezek a tulajdonságok váltak dominánssá az irányító szelekció hatására.
Újabb lépés a radioaktív környezet hatásainak megértésében
A mostani eredmények rámutatnak arra, hogy egy állatpopuláció génállománya hogyan alakulhat ki elhúzódó, radioaktív és más környezeti stresszhatások mellett. A csernobili kutyák mellett hasonló kutatások folynak más állatfajoknál, mint például farkasok és fonálférgek, amelyek eredményei hozzásegíthetnek az emberi egészségvédelmi kutatásokat is.
Fontos megjegyzés: bár az irányító szelekció nyomaira bukkantak, további vizsgálatok szükségesek a pontos mechanizmus megértéséhez.
Forrás: Kárpátinfo.net