Több uniós tagország a vétójog megszüntetését sürgeti a külpolitikában

Az egyhangúság és akadályai az EU külpolitikájában

Az Európai Unió 11 tagállama — Ausztria, Dánia, Belgium, Finnország, Franciaország, Németország, Luxemburg, Hollandia, Románia, Spanyolország és Svédország — hivatalosan kezdeményezte, hogy vizsgálják meg a jelenlegi egyhangú szavazás helyett a minősített többségi rendszer bevezetésének lehetőségét a külpolitikai döntések meghozatalában.

Miért szeretnék eltörölni a vétójogot?

A levelet, melyet az uniós külügyminiszternek, Kaja Kallasnak címeztek, azzal indokolják, hogy a vétójog az elmúlt években jelentősen megbénította az EU közös külpolitikáját. Fontos számukra, hogy a konszenzus nehézkes keresése ne akadályozza meg a hatékony közös fellépést.

A javasolt főbb elvek

Az országok a következő alapelvek betartását hangsúlyozzák:

• Lojális együttműködés és kölcsönös szolidaritás erősítése
• Konstruktív tartózkodás előnyben részesítése a vétó helyett
• A külpolitikai döntések összekötésének kerülése olyan nem releváns kérdésekkel, amelyek nem kapcsolódnak a külpolitika lényegéhez
• Az uniós szerződésekben rejlő lehetőségek felülvizsgálata az egyhangúságról a minősített többségi szavazásra való áttérés érdekében

Ezzel párhuzamosan az érintett országok úgy vélik, hogy az átmenet ne legyen lehetetlen, ezért “észszerű indokokat” is elvárnak az esetleges ellenérvek megfogalmazására.

Problémák és az "átmeneti záradék"

A jelenlegi EU-s szabályok értelmében egyetlen tagállam is megakadályozhatja a külpolitikai döntések elfogadását. Ez a helyzet többször is megnehezítette az uniós fellépést, például Orbán Viktor magyar miniszterelnök hivatali ideje alatt többször előfordult hasonló akadályozás.

Brüsszelben régóta vitatott az úgynevezett "átmeneti záradék" bevezetése, amely lehetővé tenné az egyes ügyekben külön-külön történő minősített többségi döntéshozatalt. Ugyanakkor a javaslat paradox helyzetet teremt, mivel az átmenethez szükséges döntés épp az egyhangú döntéshozatal akadályán bukik meg, így a vita "Paradoxon 22" néven is ismert.

Konzultáció és továbblépés

A levél végül konstruktív konzultációk sürgetését hangsúlyozza annak érdekében, hogy a viták rendeződjenek, és konszenzusos megoldás szülessen az EU közös külpolitikai irányvonalának javítása érdekében.

Az európai uniós tagországok közös álláspontja jól jelzi azt a növekvő igényt, hogy az EU hatékonyabban és gyorsabban reagálhasson a külpolitikai kihívásokra.

---

Forrás: Karpat.in.ua