Kaffka Margit idézőjelei a tavasz múlandóságáról és a jelen szépségéről
Kultúra··Forrás:Kárpátalja.ma
Írta: Szerkesztőség
A tavasz elmúlásának melankóliája
Kaffka Margit „Fényben” című verse bennünk idézi a tavasz múlandóságának érzetét. Tudva, hogy nem tart örökké a derűs időszak, a lírai én már előre érzi az őszi magányt és az elmúlás csendjét.
Emlékek ködében
Az őszi, ködös alkonyatok és a darvak búcsúja a versben a múlt felett való mélázás időszakát képviselik, amikor a jövő titkait csak borongva, emlékek között kereshetjük.
A jelen ragyogása
Ugyanakkor a versben megjelenik egy mélyebb bölcsesség: nem minden a múltról és a jövőről szól. A jelen, a tavaszi reggel, a csillogó napsugár a fagyos pusztákon éppen úgy fontos – az a fény, ami végigragyogja a pillanat útját.
Kaffka Margit költészetében így talál egymásra az elmúlás fájdalma és a jelen szépsége, ami minden időszakban velünk van.
Forrás: Kárpátalja.ma