Kahovkai-víztározó régészeti kincsei a háború és kincsvadászok árnyékában

A Kahovkai-víztározó történelmi kincsei

A 20. század közepén megépített kahovkai vízerőmű hatalmas, kétszázezer hektáros területet árasztott el, amely azóta is rejtett magában évezredes régészeti értékeket. A mesterséges tó medre az emberi települések sorát rejti, melyek a paleolitikumtól egészen a 18. századig nyúlnak vissza.

Felbecsülhetetlen régészeti kincsek

A meder megszáradt részein előkerültek bronzkori települések, például a Krisztus előtti 2100 és 1600 körüli Babino III lelőhelye, illetve az Arany Horda 14. századi városa, Mamaj-Szaraj egykori területe. Emellett a kora bronzkori Jamnaja-kultúrához tartozó kamjanszkei település lehet a legkorábbi kőépítmény-nyomokat viselő helyszín Ukrajnában.

A kozák múlt és egyéb jelentős lelőhelyek

A környék a zaporizzsjai kozákság életében is központi jelentőségű, mivel Velikij Luh régió és Bazavluk sziget a kozák katonai központok voltak a 16-18. században, sőt, a híres Bohdan Hmelnickij-féle felkelés előtti időszakban is. Az ide tartozó Szkelka görög település feltárását is folytatni szeretnék, de a tudományos kutatás jelenleg akadályokba ütközik.

A háború súlyos következményei

Az ukrán régészek munkáját a jelenlegi fegyveres konfliktus ellehetetleníti: a lelőhelyek a harcok során védelmi vonalként szolgáló magaslatokon fekszenek, így a harci cselekmények visszafordíthatatlan károkat okoznak a rétegekben és a leletekben.

Illegális kincsvadászat fenyegetése

A katonai pusztítás mellett jelentős probléma az illegális műkincskereskedelem is. Szakszerűtlen tárgykiemelések miatt a régészeti leletek értéke jelentősen csökken, és az ukrán örökségvédelmi rendszer jelenleg nem rendelkezik elégséges eszközökkel a fosztogatók megállítására.

Összességében a Kahovkai-víztározó medréből előkerülő páratlan régészeti kincsek megóvása minden eddiginél nehezebb feladat, melynek jövője a háború és a jogsértő kincsvadászat alakulásától függ.

---

Forrás: Kárpátalja.ma