Kaszó Irma: A tanítás öröme és a hit vezérfonala a pedagóguspályán

Hivatásból szenvedély

Kaszó Irma több mint négy évtizede dolgozik pedagógusként, és bár ma már nyugdíjas, továbbra is tanít a Técsői Magyar Tannyelvű Református Líceumban. Neki a tanulás és a gyerekekkel való foglalkozás nem csupán munka, hanem életforma, hobbi is egyben. Hitt abban, hogy a kritikának építő jellegűnek kell lennie, és minden szigor mögött ott kell állnia a szeretetnek.

Út a tanári pályáig

Paraszti-munkás családból származik, jó tanulóként már gyerekként vonzotta a tanári mesterség. Elsőre nem sikerült az egyetemi felvételi, de másodszorra bekerült az ungvári egyetemre, ahol kitüntetéssel végzett 1986-ban. Karrierje során több iskolában is tanított, tanított informatikát is, és igazgatóként is dolgozott, tapasztalatait sokféle közösségben gyűjtötte.

A nyelvtanulás és hit szerepe

Tizenhat éves koráig főként magyarul beszélt, később fokozatosan megtanult oroszul és ukránul is, ami segítette szakmai életét. Erős hitével és Krisztus követésével formálódott, amelynek alapja a Róma 8,28 igeszakasz: „…akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál…” Ez a gondolat segíti abban, hogy a nehézségeket ne csupán tűrje, hanem elfogadja, és abból jót merítsen.

Szigor és szeretet egy tanárban

A tanárnő őszintének és szigorúnak vallja magát, különösen a múltban, de ma már a szigor mögött főként a szeretetet látja, amellyel a diákokhoz fordul. Fontosnak tartja az őszinteséget, ugyanakkor az igazság kimondását mindig a szeretet és a megbocsátás szellemében kezeli. Hazugság esetén inkább imádkozik a diákért, és bizalmat helyez Istenre.

Tanulás és életfilozófia nyugdíjasként

Bár nyugdíjas, nem szeretne visszavonulni a tanítástól, mert az életének hobbija a folyamatos tanulás és a gyerekekkel való kapcsolat. Ma már az egészséggel, táplálkozással és pszichológiai témákkal is foglalkozik, hogy minél jobban segíthesse a fiatalokat. Hosszú távú életfilozófiája szerint legfőbb célja, hogy alázattal engedje, hogy Isten használja őt, és hogy a saját akaratát háttérbe szorítsa.

Boldogság és jövőbeli tervek

Kaszó Irma a boldogságot a növekedéssel azonosítja, különösen a hitben való fejlődésben. Jelent számára az öröm, ha másoknak örömet tud szerezni. Családjára, az általa nevelt „gyermekekre” és unokákra is nagy szeretettel gondol, és reméli, hogy a háború után ismét találkozhat velük személyesen. Mindennapjaihoz a hálaadást és az elfogadást tartja kulcsfontosságú értéknek.

Kaszó Irma életútja példa arra, hogy a tanítói pálya nem csupán munka, hanem elhivatottság, amelyben a hit és a szeretet vezeti a pedagógust minden nap.

---

Forrás: Kiszó