Kecskés Béla: Az együttes ifjúság emlékei és elmúlása
Kultúra··Forrás:Kárpátalja.ma
Írta: Szerkesztőség
Az ifjúság lázadó tüzének emléke
Kecskés Béla „Együtt” című verse a múlt időben mesél az egykori közösségről, amikor a fiatalok még együtt álltak ki álmaikért, egyetemeket lázítottak, és erős kötelék volt közöttük. "Együtt voltunk, s nem árthattak a kegyetlenek" – írja, kiemelve a közösség erejét.
A múló csodák és az idő árnya
Az idilli pillanatok és az összetartozás érzése eltűnőben van, mintha az "EGYÜTT szakadt példányait tépi a szél". A költő az elmúlás és az elhidegülés fájdalmát fogalmazza meg, amely szívéből, szeretett városából, Ungvárból indul.
A magány és a visszavonulás
A vers záró soraiban a költő visszavonul egy falusi barlangba, ahol a csend és a természet várja. Összekapcsolódik az ember és a táj, ahol Beregszászig még embert keres, de végül álomra hajtja fejét, mint a mackó, aki téli álmát várja.
Az „Együtt” így a közösség és az idő múlásának melankolikus elmélkedése, amely érzékletesen ragadja meg a múlt és jelen ellentmondásait.
Forrás: Kárpátalja.ma