Több ezer éves középkori kéziratokban azonosították a juhhimlővírus DNS-ét

Világ··Forrás:Kárpátinfo.net


Megosztás:FacebookTelegram
Több ezer éves középkori kéziratokban azonosították a juhhimlővírus DNS-ét

Írta: Szerkesztőség

Egyedülálló genetikai leletek középkori könyvekben

Egy nemzetközi kutatócsoport a Yorki Evangéliumoskönyv középkori pergamenlapjain azonosította a juhhimlővírus DNS-ét. Nem csupán egyetlen kéziratban, hanem több középkori dokumentumban is kimutatták a kórokozó örökítőanyagát, melyek különböző állatok, így juhok, borjak és kecskék bőréből készültek. Ez a felfedezés új lehetőséget teremt a régi állatbetegségek történetének pontos feltárására.

A pergamenkészítés titkai és a vírus genetikai nyomai

A középkorban a papír elterjedése előtt gyakran használták a pergament könyvlapok előállításához, amely állati bőrből készült. A kutatók szerint a fertőzött állatok bőréből előállított pergamenek megőrizhették a vírus DNS-ét. Érdekesség, hogy a juhhimlővírust nemcsak juhbőr alapú lapokon, hanem borjú- és kecskebőrből készült pergameneken is találták, mely kérdéseket vet fel a vírus gazdafajai és a pergamenkészítés folyamata kapcsán.

Bronzkori juhfogakban is kimutatták a vírust

A kutatók nem álltak meg a középkori eredményeknél: bronzkori pásztortelepülésről származó, több mint 3700 éves juhfogakban is azonosították a juhhimlővírus genetikai maradványait. Az elemzések alapján a különböző állatokat megfertőző vírusok közös fejlődési vonalai 11 500 és 3700 évvel ezelőtt válhattak szét, egybeesve az állatok háziasításának és vándorlásának időszakával.

Alig változott a vírus az évezredek alatt

Lényeges eredmény, hogy a juhhimlővírus genetikai állománya az elmúlt évezredekben szinte változatlan maradt. A kutatók feltételezik, hogy a vírus korai fejlődési szakaszában kialakultak azok a genetikai változások, amelyek lehetővé tették a hatékony fertőzést, mely napjainkban is komoly veszteségeket okoz a juhágazatban, különösen Görögországban.

Régi könyvek a járványtörténet tanúi lehetnek

Ez az egyedülálló kutatás azt is kiemeli, hogy a középkori kéziratokban és egyéb régészeti leletekben elrejtve további, eddig ismeretlen állatbetegségek genetikai nyomai találhatók, amik segíthetnek a múlt járványainak jobb megértésében és a jövőbeli védekezés fejlesztésében.

A víruskutatás szélesebb perspektívája

A juhhimlővíruson túl a kutatók más ősi vírusok genetikai anyagát is megtalálták több történelmi leletben, így például emberi eredetű DNS-szakaszokat vírusokban, valamint több ezer éves ókori egyiptomi múmiákból izolált vírusmaradványokat. Ezek a felfedezések a vírusok fejlődéstörténetét és a fertőzések korai szakaszait világítják meg.


A jelenkori állattartás és járványvédelem szempontjából kulcsfontosságú, hogy megértsük a vírusok evolúcióját — ez a kutatás pedig lépést jelent e hosszú út feltérképezésében.


Forrás: Kárpátinfo.net

További cikkek a rovatból

Összes cikk: Világ →