Magyar kutatók felfedezték: így értelmezi a kutya agya a beszéd szavait

Kárpátalja··Forrás:Kárpátinfo.net


Megosztás:FacebookTelegram
Magyar kutatók felfedezték: így értelmezi a kutya agya a beszéd szavait

Írta: Szerkesztőség

Beszédfeldolgozás kutyáknál – új magyar kutatási eredmény

Magyar kutatók kimutatták, hogy a kutyák agya az emberével meglepően hasonló módon képes a folyamatos beszédben szereplő mássalhangzó-mintázatok alapján különálló szavakra bontani a beszédet. Ez a képesség korábban más állatfajoknál, még főemlősöknél sem volt bizonyítható.

Hogyan zajlott a vizsgálat?

A kísérlet során 20 ember és 20 családi kutya hallgatott olyan megszakítás nélküli hangfolyamokat, amelyekben különböző mintázatú három szótagból felépülő szavak voltak. Néhány esetben a mássalhangzók, máskor a magánhangzók jelölték ki a szavak határait, valamint véletlenszerűen összevágott hangokat is alkalmaztak.

Az agyi válaszokat elektroenkefalográfiával (EEG) mérték, amellyel figyelhető, hogyan igazodik az agy elektromos aktivitása a hallott hangok mintázatához.

A mássalhangzók szerepe a kutyák agyában

Az eredmények megerősítették, hogy mind az emberi, mind a kutyaagy jelentősen az ismétlődő mássalhangzó-mintázatokhoz igazította működését. Különösen érdekes, hogy körülbelül 400 ezredmásodperccel a szó kezdete után egyedi idegi válaszok jelentek meg mindkét faj esetében, de csak a mássalhangzókra épülő szavaknál.

Ez arra utal, hogy a kutyák valóságosan elkülönítik a beszéd egységeit a mássalhangzó-kombinációk alapján, nem csupán a hangok szabályos ismétlődésére reagálnak.

Különbségek az emberi és kutya beszédfeldolgozás között

Bár a két faj hasonlóan részesíti előnyben a mássalhangzókat, az emberek a magánhangzók alapján előálló szavakat is elkülönítik, míg a kutyák ezt nem tették. Emellett az emberi agy képes az egyes beszédhangok ritmusának követésére, míg a kutyák inkább a szótag egység szintjén bontják fel a beszédet.

A korai beszédkörnyezet hatása

Érdekesség, hogy olyan kutyák, amelyek korai életükben menhelyen vagy utcán éltek, ugyanolyan erősen preferálták a mássalhangzó mintázatokat, mint a családi környezetben nevelkedett társaik. Ez arra utal, hogy a képesség nem kötött egy szűk fejlődési időszakhoz, hanem később is formálódhat a beszédhallgatás során.

Mit jelent ez a felfedezés?

Az ELTE kutatócsoportja szerint a kutyák agyának vizsgálata bizonyítja, hogy a mássalhangzók előnyben részesítése a beszéd feldolgozásában nem feltétlenül emberi eredetű, hanem egy általánosabb mintázattanulási mechanizmus eredménye lehet.

Ez a magyar kutatói eredmény nem csak a kutyák hallási képességeit világítja meg, hanem hozzájárul a beszéd és nyelv feldolgozásának mélyebb megértéséhez az emberi agyban is, segítve a szóhatárok felismerésének működését a folyamatos beszéd során.

Kapcsolódó kutatások

Korábbi vizsgálatokból tudjuk, hogy a kutyák képesek felismerni gazdájuk hangját és a szükséges szavak százaira reagálni, illetve különböző emberi érzelmi arckifejezésekre is eltérően reagálnak agyi szinten. Ezek az eredmények együttesen azt mutatják, hogy a kutyák kommunikációs képességei és az emberi hangok feldolgozása komplex és fejlődőképes terület.


Ez az új tudományos eredmény elősegítheti azt, hogy még jobban megértsük a beszéd feldolgozásának alapvető működését, illetve a kutyák és emberi kapcsolat minőségét.


Forrás: Kárpátinfo.net

További cikkek a rovatból

Összes cikk: Kárpátalja →