Mennyi marad a fizetésből Ukrajnában? Áttekintés a levonásokról és a nettó jövedelemről

Gazdaság··Forrás:Kiszó


Megosztás:FacebookTelegram
Mennyi marad a fizetésből Ukrajnában? Áttekintés a levonásokról és a nettó jövedelemről

Írta: Szerkesztőség

A fizetés napja és a levonások

A fizetés kézhezvétele sokak számára várva várt esemény, ugyanakkor kedvezőtlen meglepetést jelenthet, amikor az adólevonások után kieső összeggel szembesülnek. Ukrajnában egy munkavállaló bruttó béréből jelenleg személyi jövedelemadót és katonai illetéket is levonnak, ami a nettó fizetés jelentős csökkenését eredményezi.

Adózás és katonai illeték

  • Személyi jövedelemadó: 18%
  • Katoni illeték: 5% (2014-ben vezették be, eredetileg 1,5% volt, 2024 végén emelték 5%-ra)

E két levonás együtt a bruttó fizetés 23%-át teszi ki. Ez az összeg nem marad a dolgozónál, hanem állami költségvetési forrásként szolgál.

Példák a gyakorlatból

Minimálbér esetén (8647 hrivnya) a levonások így alakulnak:

  • Személyi jövedelemadó: 1556,46 hrivnya
  • Katonai illeték: 432,35 hrivnya
  • Nettó fizetés: 6658,19 hrivnya

Ez az összeg a minimálbért keresők számára jelentős különbség, a levonások összege 1988,81 hrivnyát tesz ki.

Munkáltatói teher

Nemcsak a munkavállaló fizet jelentős adót, a munkáltató sem marad adómentes. A bruttó fizetés után 22%-os egységes szociális hozzájárulást kell fizetni, ami 8647 hrivnyás minimálbér mellett 1902,34 hrivnyát jelent. Így a munkáltató összes kiadása 10 549,34 hrivnya, miközben a dolgozó csak 6658,19 hrivnyát kap.

Magasabb bérek esetén is jelentős a különbség

Például egy 30 ezer hrivnyás bruttó bérből:

  • Személyi jövedelemadó: 5400 hrivnya
  • Katonai illeték: 1500 hrivnya
  • Nettó fizetés: 23 100 hrivnya

A munkáltató további 6600 hrivnya szociális hozzájárulást fizet, így összesen 36 600 hrivnyát költ az alkalmazottra. Ebben az esetben a munkáltató költsége és a dolgozó nettó bére között 13 500 hrivnya különbség van.

Következtetés

A fizetésekből levont adó- és illetéktételek jelentősen csökkentik a munkavállalók kézhez kapott jövedelmét, miközben a munkáltatók terhe is jelentős. Ez különösen érzékenyen érinti a minimálbérből élőket. A társadalmi és gazdasági helyzet változásai várhatóan tovább alakítják ezen költségstruktúrát.


Forrás: Kiszó

További cikkek a rovatból

Összes cikk: Gazdaság