Milbacher Róbert áltörténeti kisregényei Petőfi és a Vörös Rébék titkairól

Két kisregény, két történelmi rejtély

Milbacher Róbert „Variációk a múltra” című kötete két áltörténeti kisregényen keresztül idézi meg a 19. század nagy alakjait és legendáit. A Magvető Kiadó gondozásában megjelent műben a szerző valós tényekből, dokumentumokból és forráshiányokból építi fel izgalmas lehetséges történeteit, miközben nem kínál végleges válaszokat.

Petőfi: titokzatos eltűnés és második házasság

Az első kisregény középpontjában Szendrey Júlia 1868-as halála és a költő eltűnésének rejtélye áll. A P/S avagy utóirat a költő titkos életéhez című műben Tóth József, aki Szendrey második férje helyett szerette volna feleségül venni, egy történelmi nyomozásba kezd azért, hogy bizonyítsa: Petőfi túlélte a segesvári csatát. Ez a feltételezés mint jogi alap szolgálna Szendrey második házasságának érvénytelenítésére. A költő halálával kapcsolatos bizonytalanságokra építve Milbacher nemcsak a történeti tényeket, hanem azt is vizsgálja, miként alakult ki Petőfi mint magyar nemzeti szimbólum. Az író ezzel egy új feltevést is felvet, miszerint egy politikai manipulációról lehet szó.

Vörös Rébék és a jogi igazságtalanság

A második kisregény egy 1808-as nagyszalontai bírósági ügyet dolgoz fel, amely Veress Rebeka, vagyis a népi hagyomány szerinti Vörös Rébék nevéhez kötődik. Rebeka a történetben nem vádlott, hanem sértett, akit kegyetlenül bántalmaztak és fogva tartottak. Bár a városi bíróság elítélte a férfiakat, az eset nem számított boszorkánypernek, mivel a boszorkányság vádját hivatalosan nem vizsgálták meg. Arany János balladája a helyi legendákból merített, de a cselekményt nagyban kiegészítette saját képzeletével. Milbacher kisregénye ezen hiányokat tömte ki a sértett megszólaltatásával, beleértve a szexuális erőszakkal kapcsolatos fikciós elemeket is.

A történeti hiányok és az emlékezet találkozása

Milbacher Róbert munkája nem csupán történelmi fikció, hanem a bizonytalan forrásokból felépített elbeszélésmód elemzése is. Rávilágít arra, miként formálódik a kulturális emlékezet a hiányokból, politikai hatásokból és irodalmi alakításból. Az áltörténeti kisregények mestersége abban rejlik, hogy mesterien egyensúlyoznak a valóság és a fikció határán, megőrizve az olvasó figyelmét a nagy magyar múlt titkai iránt.

---

Forrás: Kárpátalja.ma