Nagyboldogasszony: Szűz Mária mennybevételének ünnepe és Magyarország patrónájának napja

Kárpátalja··Forrás:Kárpátalja.ma


Megosztás:FacebookTelegram
Nagyboldogasszony: Szűz Mária mennybevételének ünnepe és Magyarország patrónájának napja

Írta: Szerkesztőség

Ünnep eredete és jelentősége

Augusztus 15-e, Nagyboldogasszony, a katolikus egyház legkiemelkedőbb Mária-ünnepe, a Szűz Mária mennybevételének napja. Ez a nap Magyarország patrónusának, Szűz Máriának az ünnepe is egyben. Az ünnep eredetileg Mária halálának, azaz elalvásának (dormitio) vagy elpihenésének (pausatio) napja volt.

A dogmatikus meghatározás

1950-ben XII. Piusz pápa hivatalosan is kimondta azt a dogmát, hogy Szűz Mária testestől és lelkestől a mennybe került, amely dogma az Assumptio beatae Mariae Virginis néven vált ismertté.

Magyar vonatkozások

Az 1446-os Müncheni Kódexben található először magyarul a "Marianac fel menbe vetele" elnevezés. Az ünnep mára kiterjedt minden édesanyára és nőre, akik a nőiség méltóságának hordozói.

Mária mennybemenetelének hagyományos története

A középkori művészet és irodalom gyakran ábrázolta Mária mennybevitelét: Jézus három nappal halála előtt értesítette anyját, testét az Olajfák hegyén helyezték el, és az apostolok három nap múlva felnyitva a sírt üres koporsót találtak, miközben Mária teste angyalok kíséretében emelkedett a mennybe.

Történelmi és népi hagyományok

Az államalapító Szent István e napon ajánlotta fel Magyarországot Szűz Máriának, ami a Regnum Marianum eszméjéhez vezetett. A naphoz számos zarándoklat, körmenet és búcsú kapcsolódik.

A magyar hagyományokban fontos szerepet kap a Mária-virrasztás, a "Napba öltözött asszony" látványa, a virágszentelés, valamint a virágokból készített Mária-koporsó, melyek mind a tisztelet és áldás kifejezői.

Népies hiedelmek és időjárási megfigyelések

Nagyboldogasszony napjának időjárása szerint jó bortermést jósolnak, a két asszony közti időszak (augusztus 15.–szeptember 8.) pedig termékenységi varázslatok és gyógynövénygyűjtés ideje volt. Ekkor szellőztették a téli ruhákat és különféle népszokásokat gyakoroltak a moly távoltartására és a termés biztosítására.

Nagyboldogasszony ünnepe tehát nemcsak vallási, hanem gazdag kulturális és történelmi hagyományokkal is rendelkezik, melyek a mai napig élő részei a magyar és katolikus közösségek életének.


Forrás: Kárpátalja.ma

További cikkek a rovatból

Összes cikk: Kárpátalja