Óriási víznyelő tátong Aknaszlatinán a bányabezárás után
Kárpátalja··Forrás:Kárpátalja.ma
Írta: Szerkesztőség
Aknaszlatina bányászati öröksége
Aknaszlatina, a Técsői járásban található egykori sókitermelő központ hosszú évszázadokon át bányászatáról volt ismert. Az intenzív sóbányászat után hatalmas föld alatti üregek maradtak, melyek instabilitást okoznak a felszínen.
Folyamatos földsüllyedés és egyre növekvő víznyelő
A bányabezárás óta a tárnák feltöltődtek vízzel, ami folyamatosan oldja a sótömböket, ez pedig újabb üregek kialakulásához vezet a föld alatt. Kalinics Iván, az Ungvári Nemzeti Egyetem Földrajzi Karának dékánja elmondta, hogy nyolcvanas években 20–30 méter között voltak az üregek átmérői, mostanra azonban az egyik legnagyobb víznyelő már 350 méternél is szélesebb.
Vízviszonyok és káros környezeti hatások
A szakértő szerint a vízelvezető árkok átalakítása, elzáródása megnehezíti a felszíni vizek távozását, így a víz beszivárog a már meglévő üregekbe. Ez a folyamat tovább súlyosbítja a földfelszín süllyedését, főként a tartós esőzések idején.
Különösen aggasztó a Kunigunda-tó környéke, ahol egy hulladéklerakón kialakult földcsuszamlás és az út egy részének beszakadása veszélyezteti a természeti és turisztikai értékeket.
Széles körű földcsuszamlások Kárpátalján
Kárpátalja területén több mint 3000 földcsuszamlást regisztráltak, a legkritikusabb helyszínek a Szinevéri-tó közelében, Alsókalocsán, Kőrösmezőn, valamint a Rahói és Técsői járásokban vannak. A csuszamlások kialakulását a hegyvidéki területeken az erdőirtás, talajátázás és nem megfelelő építkezések segítik elő.
Műholdas technológiák segítik a felügyeletet
Nemzetközi kutatások során a Sentinel-1 műholdak műholdas radarinterferometria segítségével évente akár 5 centiméteres felszíni elmozdulásokat mértek, melyek lassulására nincs utalás. A technológia lehetőséget ad a veszélyeztetett területek azonosítására és folyamatos megfigyelésére.
Szükséges lépések a további károk megelőzéséért
A kutatók és szakemberek hangsúlyozzák a vízelvezető rendszerek állandó karbantartásának és a geológiai monitoringnak a fontosságát, hogy időben felismerhessék a fenyegető veszélyeket. Aknaszlatina esete jól mutatja, hogy a bányászat következményei még évtizedekkel később is jelentős földtani problémákat okozhatnak a régióban.
Forrás: Kárpátalja.ma