Ősi szarmata település nyomaira bukkantak Nyíregyházán

Régészeti szenzáció Nyíregyházán

A Jósa András Múzeum régészei izgalmas leletre bukkantak a nyíregyházi ipari park területén: egy, több mint 1500 éves, föld alá rejtett szarmata falu emlékeit fedezték fel. Az eddigi kutatások során három-négy lakóház maradványait, valamint két mély kutat azonosítottak.

Az ásatások részletei

A kutak mélysége elérheti a négy-hat métert, melyeket munkagépek segítségével terveznek teljes egészében feltárni. Ezek alján gyakran megőrződött, ép kerámiaedények és korsók találhatóak, melyek a szarmaták gazdag kerámiaiparát tükrözik. Takács Melinda, az ásatást vezető régész elmondta, hogy a szarmaták olyan gyorskorongolt, szürke és vörös edényeket készítettek, amelyek között nagy méretű hombárok is előfordultak.

A település mindennapjai

A kerámiák mellett számos állati csontmaradvány került elő, amelyek valószínűleg a település lakóinak hulladékai lehettek. A szarmaták, akik egy iráni nyelvű, lovas-nomád népcsoport voltak, a kelet-európai sztyeppéről származtak, és az I–V. század között egy csoportjuk az Alföldön telepedett le, ahol mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Szarmata település az Alföldön

A III–IV. században a szarmaták nagy sűrűséggel népesítették be az Alföldet, számos régészeti lelőhelyen találhatók településeik nyomai. A nyíregyházi területen egy hozzájuk köthető temetőt is feltártak, amely valószínűleg a szomszédos település egykori lakóinak nyughelye.

Jellemző tárgyak és építmények

A szarmata falvak jellegzetességei közé tartoznak a kutak, lakóházak, árkok, valamint a gyakori kerek alaprajzú gödrök, amelyek valószínűleg gabonatárolásra szolgáltak. Ez arra utal, hogy a szarmaták kereskedtek gabonával, és egy fejlett mezőgazdasági közösséget alkottak.

Ez a felfedezés újabb fontos adalék a térség és a szarmata kultúra történetéhez, továbbá lehetőséget kínál a korabeli élet részletesebb megismerésére.

---

Forrás: Karpat.in.ua