Probiotikumokkal javítható az időskori memóriateljesítmény? Dél-koreai kutatás eredményei

Világ··Forrás:Kárpátinfo.net


Megosztás:FacebookTelegram
Probiotikumokkal javítható az időskori memóriateljesítmény? Dél-koreai kutatás eredményei

Írta: Szerkesztőség

Probiotikumok és a szellemi frissesség

Egy dél-koreai kutatás összefüggést talált a probiotikumok rendszeres fogyasztása és az idősebb emberek bizonyos kognitív képességeinek javulása között. A vizsgálat során 87, kezdeti kognitív zavarokkal küzdő idős egyént követtek nyomon 24 héten keresztül, akik közül 40-en probiotikumot, 47-en pedig placebót kaptak.

Bizonyos memóriatesztekben mérhető előny

A probiotikumot szedő csoport jobb eredményt ért el a demencia súlyosságát mérő tesztekben, valamint vizuális információk feldolgozásában és térbeli tájékozódásban. Ezek a képességek elengedhetetlenek a mindennapi tájékozódáshoz. Ugyanakkor nem minden tesztmutatóban volt szignifikáns különbség, így az eredményeket nem tekinthetjük még átfogó bizonyítéknak.

Fontos biomarker csökkenése

A kutatás egyik kiemelkedő eredménye, hogy a probiotikumot szedők vérében jelentősen csökkent a pTau181 nevű Alzheimerhez köthető biomarker szintje. Ez a tau-fehérje módosult formája, amely már a demencia tüneteinek megjelenése előtt is emelkedett lehet. Ez a csökkenés előzetes jelzés lehet arra, hogy a probiotikumok gyulladáscsökkentő hatásuk révén az agy egészségét is támogathatják.

A bél-agy tengely szerepe

A szakemberek szerint a változások hátterében a bélmikrobiom és az agy közötti kölcsönhatás állhat. A bélrendszer mikroorganizmusai immunmoduláló hatásuk révén befolyásolhatják az idegrendszer működését, például a gyulladásos folyamatokat, amelyeket a vizsgálat is érintett. Különösen az IL-1β gyulladásos molekula szintjének csökkenése utalhat erre.

További kutatások szükségesek

Az eredmények bíztatóak, de önmagukban nem bizonyítják, hogy a probiotikumok megelőzik vagy kezelik az Alzheimer-kórt. Ehhez nagyobb mintaszámú és hosszabb távú vizsgálatok, valamint képalkotó eljárásokkal történő agyi vizsgálatok szükségesek, hogy a vérben megfigyelt változások mögött valóban agyi javulás áll-e.

A bélflóra és az Alzheimer-kór korábbi összefüggései

Korábbi kutatások is rámutattak a bélmikrobiom és az agyi működés közötti kapcsolatra, például betegségek patkánymodellben való kísérletes átültetése során. Ezek a megfigyelések arra ösztönöznek, hogy a bélflóra állapotának karbantartása új perspektívát nyithat a neurodegeneratív betegségek kezelésében.


Forrás: Kárpátinfo.net

További cikkek a rovatból

Összes cikk: Világ →