Kétezer éves roxolán harcos sírját tárta fel Ukrajna az Azovi-tenger partján

Kárpátalja··Forrás:Kárpátalja.ma


Megosztás:FacebookTelegram
Kétezer éves roxolán harcos sírját tárta fel Ukrajna az Azovi-tenger partján

Írta: Szerkesztőség

Felfedezés az Azovi-tenger partján

Az ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének kutatói, Jurij Boltrik és Olena Fialko az Azovi-tengerhez közeli Arabat-földnyelven, Herszon megyében tártak fel egy különleges sírt. A 3000 éves kurgánban egy későbbi, mintegy kétezer éves harcos temetkezését azonosították, amely a lovasnomád roxolánokhoz tartozik.

A roxolán harcos sírjának részletei

A sír egy rövid, 1,8 méter hosszú és 0,6 méter széles gödör volt, amelyben egy fiatal férfi maradványait találták, aki a hátán, északnyugati irányba fordítva feküdt. A tájolás a szarmata régészetben kulcsfontosságú, és a roxolán törzsre utal, akik a Dnyeper és a Don folyók közti területet uralták a Kr. e. 1. és Kr. u. 1. század között.

A halom és a temetkezési hely történeti rétegei

Az eredetileg a Jamnaja-kultúra által a Kr.e. 3000 körül emelt dombon több kultúra temetkezett, köztük a Katakomba, Babine és Szrubnaja népek. Az 1-es számú halom volt a legkiemelkedőbb a 36 feltárt sír közül.

Fegyverek és áldozati tárgyak

A harcos jobb combjához egy vaskés tartozott vaskos markolattal, gyűrű alakú gombbal, 45-47 centiméter hosszú pengével. A lábánál báránycomb, egy további vaskés és egy egyfülű agyagkorsó nyomaira bukkantak, melyek az ételáldozatot jelzik.

Térség és történelmi háttér

A roxolánok a Volga vidékéről érkezve kiszorították a szkítákat a Fekete-tenger északi partvidékéről. Katonai erőként jelentős kihívást jelentettek a Római Birodalomnak, miközben némely csoportjuk a római szolgálatba is belépett. A görög mítoszok amazonjai is a szarmaták fegyveres nőképéből meríthetnek.

A stratégiai jelentőség

A sírhely elhelyezkedése, a földnyelven a sós tó és édesvíz készletek közelében, arra utal, hogy a terület ellenőrzése létfontosságú volt a krími görög-szkíta Boszporoszi Királyság közlekedési útvonalainak biztosítása szempontjából. Az ásatás rámutat a lovasnomád közösségek területfoglalási stratégiáira a térségben.

Ez a felfedezés jelentős régészeti értékkel bír, hiszen újabb betekintést nyújt a szarmata és roxolán kultúrák történetébe és hadviselésébe a Fekete-tenger vidékén.


Forrás: Kárpátalja.ma

További cikkek a rovatból

Összes cikk: Kárpátalja →