Sütő András: Az erdélyi magyar drámairodalom kiemelkedő alakja húsz éve távozott

Korai élet és írói kezdés

Sütő András 1927-ben született Pusztakamaráson, Kolozs megyében. Már gyermekkorában a föld közelében nőtt fel, és hamar elmélyült az olvasásban. Első novellájával, a Hajnali küzdelemmel azonnal az erdélyi magyar irodalom élvonalába került, mely írásaiban gyakran a paraszti élet színes ábrázolásával és később a hatalommal való konfliktusokkal foglalkozott.

Irodalmi és politikai pálya

Főiskolai tanulmányai megszakítása után szerkesztőként, majd főszerkesztő-helyettesként dolgozott több jelentős erdélyi magyar lapnál. A 60-as évektől parlamenti képviselőként és a Romániai Írószövetség alelnökeként is tevékenykedett. Műveit azonban az 1980-as évektől a Ceaușescu-rendszer betiltotta, így csak Magyarországon jelentek meg drámái, például az Advent a Hargitán vagy a Nagyenyedi fügevirág.

Elkötelezettség a magyar közösségért

Sütő András életművét áthatotta a kisebbségi jogok és a nemzeti kultúra melletti kiállás. A rendszerváltás idején aktívan részt vett a magyar közösség jogainak érvényesítésében, amelynek egyik ismert megnyilvánulása az 1990-es márciusi marosvásárhelyi tüntetés volt, ahol ő maga is megsérült.

Hagyaték és elismerések

Szellemi száműzetésben is kitartott, tiszteletbeli elnöke volt a Magyarok Világszövetségének és tagja a Magyar Művészeti Akadémiának. 2006-ban hunyt el, jelentős irodalmi örökséget hagyva az utókorra, amely a magyar nyelv és kultúra iránti elkötelezettség fontos tanúsága.

Sütő András munkássága ma is példaértékű a kisebbségi létezés és az igazságkeresés terén.

---

Forrás: Kárpátalja.ma