Új korszak kezdődik a KMPSZ élén Székely Gusztáv vezetésével

Kárpátalja··Forrás:Kiszó


Megosztás:FacebookTelegram
Új korszak kezdődik a KMPSZ élén Székely Gusztáv vezetésével

Írta: Szerkesztőség

Székely Gusztáv a KMPSZ új vezetője

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) 35. közgyűlésén korszakváltás zajlott, amikor Orosz Ildikó, a szervezet alapításától elnöki posztját betöltő pedagógus átadta a stafétát Székely Gusztáv korábbi alelnöknek. Az esemény jelentős mérföldkövet jelent a kárpátaljai magyar oktatás történetében, amelyben a KMPSZ kulcsszerepet vállalt az oktatási rendszer kiépítésében és érdekvédelmében.

Az elmúlt évtizedek eredményei és kihívásai

Orosz Ildikó vezetése alatt a KMPSZ számtalan oktatásfejlesztési programot, tanulmányi versenyt és tehetséggondozó kezdeményezést indított el. Az anyanyelvű oktatás megóvása mellett a szervezet következetesen küzdött a politikai és jogi akadályokkal szemben, melyek az ukrajnai kisebbségi oktatási jogok terén jelentkeztek.

Orosz Ildikó hangsúlyozta: „Az, hogy milyen lesz a holnap társadalma, azon múlik, hogy ma milyen alapokat rakunk le az iskolában.” Kiemelte a pedagógus szerepét, és azt a kettős kihívást, amely a magyar iskolákat az ukrajnai oktatási rendszer és a magyar közösség anyanyelvi, kulturális elvárásai között egyaránt éri.

Új jogszabályi lehetőségek az anyanyelvi oktatásban

Nagy előrelépésnek számít az október 12-én elfogadott ukrajnai törvénymódosítás, amely javítja a nemzeti kisebbségek oktatási és nyelvhasználati jogait. Az új szabályozás nem csupán a tanórákra, hanem az iskola egész életére kiterjeszti az anyanyelv használatát, továbbá lehetővé teszi a vizsgafeladatok egy részének anyanyelvre fordítását.

A szülők és pedagógusok nagyobb beleszólást kapnak az oktatási tartalmak meghatározásába, ezzel rugalmasabbá válik az oktatási folyamat magyar nyelvű oldalának kialakítása.

Nemzeti kisebbségi státusz és további garanciák

A módosítások között kiemelt helyet foglal el a nemzeti kisebbségi oktatási intézményként való elismerés lehetősége. Az erre jogosult iskolák kaphatnak kétnyelvű feliratokat, használhatják a magyar intézménynév hivatalos formáját, és taníthatják a nemzeti kultúrához kapcsolódó tantárgyakat. Ez a státusz védi az intézményeket az alacsony tanulólétszám miatti megszüntetés veszélyétől is.

Gyakorlati megvalósítás és kihívások

Bár a jogszabályi változások ígéretesek, Orosz Ildikó rámutatott: azok gyakorlati bevezetése komoly szervezési és anyagi feladatokat ró az iskolákra és önkormányzatokra. Az alapszabályokat módosítani kell, az új státusz jogi és adminisztratív eljárásait gyorsan el kell indítani, hogy a következő tanév bizonyítványainak kiadása előtt minden gördülékenyen működjön.

A költségek is számottevőek lehetnek, becslések szerint intézményenként mintegy húszezer hrivnya szükséges az adminisztrációs átálláshoz, a további fejlesztésekhez pedig támogatási forrásokat keresnek Magyarországról.

Előremutató szakmai egyeztetések

A KMPSZ szervezésében november 20-án esedékes szakmai egyeztetésen a térség oktatási és jogi szakemberei, valamint helyi döntéshozói szándékoznak közösen megoldásokat találni a gyakorlati kérdésekre. A leköszönő elnök bíztatására „Vegyék fel a tempót, legyen önökben energia, erő, kitartás, és maguk is kezdeményezzék a törvénnyel kapcsolatos módosításokat.”

A KMPSZ ezzel új lendületet ad a kárpátaljai magyar anyanyelvű oktatás jövőjének, amely a kisebbségi közösség identitásának megőrzésének egyik alappillére.

Kiemelt szavak: elnökváltás, KMPSZ, Székely Gusztáv, Orosz Ildikó, anyanyelvű oktatás, ukrajnai törvénymódosítás, nemzeti kisebbségi oktatás, kárpátaljai magyar közösség


Forrás: Kiszó

További cikkek a rovatból

Összes cikk: Kárpátalja →