Ezek az élelmiszer-adalékok növelhetik a magas vérnyomás kockázatát – új francia kutatás

Mikor és hogyan készült a kutatás?

Egy átfogó, több mint 112 ezer francia részvételével zajló kutatás vizsgálta az élelmiszerekben található tartósítószerek és a szív- és érrendszeri betegségek közti összefüggéseket. A résztvevők hosszú ideig, átlagosan hét-nyolc éven át dokumentálták étrendjüket, ezáltal lehetőséget nyújtva a kutatóknak, hogy részletes adatokat gyűjtsenek az adalékanyagok rendszeres fogyasztásáról.

Mely adalékanyagok jeleztek kapcsolatot a vérnyomással?

A 17 leggyakoribb tartósítószert vizsgálva nyolcnál találtak statisztikai összefüggést a magas vérnyomás kockázatának növekedésével. Ezek között szerepel a kálium-szorbát (E202), kálium-metabiszulfit (E224), nátrium-nitrit (E250), aszkorbinsav (E300), nátrium-aszkorbát (E301), nátrium-eritorbát (E316), citromsav (E330) és a rozmaringkivonat (E392). Kiemelendő, hogy az aszkorbinsav önmagában is kapcsolatba hozható volt szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázatával.

Mekkora a kockázat növekedése?

A tartósítószerek nagyobb mennyiségű fogyasztása kitűnő példát szolgáltatott a kapcsolat mértékére: a legmagasabb fogyasztók esetében a nem antioxidáns tartósítószerek kockázata 29%-kal, a szív- és érrendszeri megbetegedéseké pedig 16%-kal volt nagyobb azokhoz képest, akik a legkevesebbet fogyasztották. Az antioxidáns tartósítószerek esetén pedig 22%-os vérnyomásnövekedést figyeltek meg.

Mire figyelmeztet a kutatás?

Fontos megjegyezni, hogy a vizsgálat megfigyeléses jellegű, így a statisztikai összefüggések nem bizonyítanak közvetlen ok-okozati kapcsolatot. Az adalékanyagok önállóan tehát nem bizonyítottan okoznak magas vérnyomást vagy szívbetegséget. A kutatók további elemzésekkel próbálják feltárni, hogyan befolyásolhatják ezek az anyagok a szervezet működését, például az oxidatív stressz, a gyulladás, az anyagcsere vagy a bélflóra szempontjából.

Mit tanácsolnak az egészségesebb étrendhez?

Az eredmények összhangban vannak azokkal az általános táplálkozási ajánlásokkal, amelyek a minimálisan feldolgozott vagy feldolgozatlan élelmiszerek előnyben részesítését javasolják az egészség megőrzése érdekében. Tudatos vásárlással és a címkék figyelmes tanulmányozásával tehát csökkenthető lehet a kockázat.

Érdemes tehát figyelni az élelmiszerek összetevőire – különösen a tartósítószerekre – a hosszú távú egészség megőrzése érdekében.

---

Forrás: Kárpátinfo.net