Rejtélyes 16 kilométeres tengerfenéki alakzat: földönkívüli bázis vagy természeti képződmény?

Gigantikus alakzat a tenger mélyén

Egy körülbelül 16 kilométer hosszú és 6,4 kilométer széles, szokatlanul szabályos téglalap formájú tengerfenéki képződményt azonosított Scott C. Waring UFO-kutató Pápua Új-Guinea partjai közelében. Az alakzat a 2030-ig tartó Seabed 2030 projekt szonártérképei között bukkant fel.

Földönkívüli bázis vagy természetes képződmény?

Waring úgy véli, hogy a képződmény egy hatalmas, megalitikus építmény lehet, amely akár 16-24 kilométer mélyen nyúlik a tengerfenék alá, és szerinte földönkívüli civilizációk használhatják. Elmélete szerint az építményben akár az Empire State Building nagyságú húsz épület is elférne, és adott esetben az is lehetséges, hogy jelenleg is lakott.

Hiányzó független bizonyítékok

A tudományos közösség és a média azonban fenntartással kezeli az állítást, mivel egyelőre nem áll rendelkezésre megerősítő független bizonyíték. Részletes szonárfelvételekre, víz alatti képekre és fizikai mintákra lenne szükség ahhoz, hogy az alakzat mesterséges eredetét igazolni lehessen.

Más hasonló felfedezések és értelmezések

Nem ez az első alkalom, hogy az űrkutatás és a tengerkutatás során megtalált alakzatok misztikus magyarázatot kaptak. Waring korábban Kuba partjainál is feltételezett elsüllyedt ősi város maradványait vélte felfedezni, azonban ez sem kapott tudományos megerősítést.

A Balti-tenger „anomália” szonárképe is hasonló vitákat váltott ki a mesterséges struktúrák lehetőségéről, ám ezek az esetek inkább természetes geológiai képződményként értelmezhetőek.

A tudományos kutatás és az idegen élet keresése

Az idegen civilizációk keresése komoly tudományos háttérrel is rendelkezik, elsősorban a rádiójelek vizsgálatában, ám a kutatók hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi technológiákkal egyelőre nem tudják teljes egészében kiszűrni az idegen eredetű jeleket.

Megfontolt megközelítés szükséges

Az eset rámutat arra a fontos különbségre, hogy a feltételezések és az igazolt, tudományosan alátámasztott tények között élesen el kell választani. Hasonló példa erre a Marsról érkező képek esetén megfigyelt pareidolia-jelenség, amikor az emberi agy ismert formákat vél felismerni véletlenszerű mintázatokban.

A titokzatos tengerfenéki alakzat továbbra is rejtély marad, míg a természettudományos vizsgálatok részletesebb adatokkal nem szolgálnak.

---

Forrás: Kárpátinfo.net