Új megközelítés az agy evolúciójáról: nem csupán rétegek, hanem kapcsolatok is számítanak

Az agy fejlődésének régi modellje veszélyben

Az eddigi, mintegy hetven éve elfogadott nézet szerint az emberi agy egymásra épülő evolúciós rétegekből állt volna: először az alapvető testi funkciókat szabályozó részek, majd a hüllőagyként emlegetett érzelmi központok, végül pedig az emberre jellemző magasabb rendű gondolkodás területei fejlődtek ki.

Idegi hálózatok helyett a réteges fejlődés?

Ezzel szemben a Georgia Tech kutatója, Nabil Imam és munkatársai azt állítják, hogy az agy evolúcióját a különböző idegi kapcsolatrendszerek szerveződése határozza meg, nem pedig a hagyományos rétegfelépítés.

Az agyban két fő kapcsolati rendszer létezik: a neokortex neurális hálózatai között térbeli elrendeződést találunk, vagyis az egymáshoz közeli testrészek feldolgozása is közel helyezkedő agyterületeken zajlik. Ezzel szemben a limbikus rendszer - mely részben a hüllőagy elméletére épült - nem térbeli sorrendet követ, hanem inkább elosztott, „vonalkódszerű” mintázatok formájában működik, ami különösen az emlékek vagy bizonyos szagok feldolgozásánál játszik szerepet.

Együtt fejlődő rendszerek

A kutatás kimutatta, hogy a limbikus rendszer különböző részei párhuzamosan növekednek vagy zsugorodnak az evolúció során, és fejlődésük nem független a neokortex nagyságától. Ez arra utal, hogy e rendszerek nem egymást váltó rétegek, hanem összehangoltan fejlődő, egymással versengő kapcsolati hálózatok.

Az evolúció és az agy térkapacitásának korlátai

A kutatók 182 különböző faj agyát elemezve arra a következtetésre jutottak, hogy az agy fejlődése során a rendelkezésre álló tér elosztása döntő szerepet játszik: az evolúció oly módon alakítja ki az idegi hálózatokat, hogy azok a túlélés szempontjából legelőnyösebb funkciókat tudják ellátni.

Modern perspektívák az agykutatásban

Ez a felfedezés új megvilágításba helyezi az agy működését és fejlődését, és egyre inkább arra irányuló kutatási irányokat támogat, hogy az emlékezet, az érzelmek és az ész működését komplex, dinamikusan szerveződő hálózatokként értsük meg.

Összegzés

A régi hüllőagy-elmélet helyett most az idegi kapcsolatok mintázatai és azok versengő, együtt fejlődő rendszerei alapján értelmezhető pontosabban az agy evolúciója. Ez jelentős lépés a neurológia, evolúcióbiológia és mesterséges intelligencia kutatásában egyaránt.

Kulcsszavak: agy evolúciója, hüllőagy elmélete, idegi kapcsolatok, neokortex, limbikus rendszer, neurológia

---

Forrás: Kárpátinfo.net