Új fényt vet az ír őstörténetre: 15 ezer éves barlangrajzok kerültek napvilágra

Kárpátalja··Forrás:Kárpátinfo.net


Megosztás:FacebookTelegram
Új fényt vet az ír őstörténetre: 15 ezer éves barlangrajzok kerültek napvilágra

Írta: Szerkesztőség

Az emberi jelenlét időpontja újraértékelve

A Liverpooli Egyetem, a University College Dublin és az Adelaide-i Egyetem kutatóinak legfrissebb eredményei szerint Írországot az emberi tevékenység már mintegy 15 ezer éve jellemezte, ami mintegy 5000 évvel korábbi, mint az eddigi feltételezések. A barlangok falain felfedezett ősi művészeti alkotások jelentik a bizonyítékot erre, melyek a jégkorszak emberi jelenlétéről árulkodnak.

Mesterséges intelligencia a régészet szolgálatában

A Lost Land Bridge Project részeként a kutatók mesterséges intelligenciát alkalmaztak, hogy elemezzék a dél-walesi barlanglakások adatait. E folyamat során sikerült 28 potenciális lelőhelyet azonosítani Írországban, amelyek közül nyolcban végül ősi művészeti nyomokra bukkantak.

Ősi rajzok a mészkőfalakon

A barlangok mészkőfalain véseteket, okkerrel és faszénnel készített képeket, valamint agyagba húzott vonalakat találtak, amelyek között mamutok és szarvasok ábrázolásai is előfordulnak. Ezek a lelőhelyek új megvilágításba helyezhetik Írország korai emberi történetét.

Szárazföldi kapcsolat Wales és Írország között

A kutatók feltételezik, hogy a jégkorszakban a tengerszint jelentősen alacsonyabb volt, így egy 74 kilométer hosszú, erdős és füves szárazföldi híd kötötte össze Wales és Írország területét. Ezt a hidat először állatok, majd a vadászok is átkelhették, így terjesztve el az emberi jelenlétet.

A klíma zord volta

A jégkorszak körülményei igen kemények lehettek, még nyáron is mínusz 10 és mínusz 20 Celsius-fok közötti hőmérséklet uralkodott. Ennek ellenére a korai emberi közösségek képesek voltak alkalmazkodni, és megélni ezen a tájon.

További kutatások és jelentősége

George Nash professzor úgy véli, Írországban további, korábbi lelőhelyek is rejtőzhetnek, amelyek felfedezése tovább formálhatja azt a képet, amit Európa utolsó jégkorszaki területeinek benépesüléséről ismerünk. A modern technológiák, mint a mesterséges intelligencia, egyre fontosabb szerephez jutnak a régészeti feltárásokban, új perspektívát adva az emberi történelem kutatásában.


Forrás: Kárpátinfo.net

További cikkek a rovatból

Összes cikk: Kárpátalja