Új elmélet szerint spirális rámpa segíthette a Kheopsz-piramis építését

A piramisépítés rejtélyének új megközelítése

Egy innovatív számítógépes modell alapján spirálisan emelkedő, majd az építkezés előrehaladtával fokozatosan befedett rámpa szolgálhatott az építők számára arra, hogy a Kheopsz-piramis hatalmas kőtömbjeit egyre magasabbra emeljék. Ez a megoldás lehetővé tehette, hogy elkerüljék a nagyméretű, külső rámpák építésének bonyodalmait.

Műszaki részletek és kivitelezés

Az informatikus kutató, Vicente Luis Rosell Roig szerint a rámpát az építők minden egyes új szinttel magasabbra húzták, miközben a korábban használt szakaszokat beborította az épülő piramis szerkezete. A vizsgálatok figyelembe vették a kőtömbök súlyát, amelyek akár 15 tonnásak is lehettek, valamint a rámpa meredekségét, szélességét és a súrlódási tényezőket.

A nehéz kőelemeket vízzel síkosított szánokon mozgathatták, míg a munkaerő részben rézvésők, kötelek, emelőrudak és helyi földmunkák támogatásával zajlott. A számítások azt mutatják, hogy körülbelül négy-hat percenként kellett egy kőtömböt beépíteni, így a piramis megépítése 14–21 évig tarthatott, amely összhangban áll az eddigi becslésekkel.

A rámpa maradványai és további kutatások

Az elmélet azt is feltételezi, hogy a piramis belsejében kimutatott üregek egy része a régi rámpa maradványa lehet, de ennek igazolására még további vizsgálatok szükségesek. A jelenlegi tanulmány nem zárja ki más építési módszerek lehetőségét, inkább egy műszakilag megalapozott alternatívát kínál a rejtély megoldására.

Szélesebb régészeti környezet

A kutatások nem csak magával a piramissal, hanem annak környezetével is foglalkoznak. Legutóbbi felfedezések szerint például a Vörös piramis körül gátak húzódhattak, amelyek vízi útvonalakat biztosíthattak az anyagok és munkások szállítására. Emellett föld alatti anomáliákat is kimutattak, amelyek további titkokat rejthetnek az ókori egyiptomi építkezésekről.

Az egyiptomi régészeti örökség folyamatosan újabb és újabb mérföldköveket tár fel, beleértve Bizánci kori városokat és eddig ismeretlen építményeket a Szaharában, amelyek mind gazdagítják történelmi ismereteinket.

---

Forrás: Kárpátinfo.net