Mikes Kelemen: A Rodostói száműzetés emléke 265 év távlatából

Fiatal kor és Rákóczi mellé szegődés

Mikes Kelemen valószínűleg 1690 augusztusában született Zágonban, egy régi székely nemesi családban. Bár református családból származott, már gyermekkorában áttért a katolikus hitre, és a kolozsvári jezsuitáknál tanult. 1707-ben Rákóczi Ferenc udvarába került, először apródként, majd bejáróként, ahol mélyítette tudományos és művészi ismereteit, különösen a francia irodalom terén.

Száműzetés és kitartás

A szabadságharc bukása után Mikes kitartott Rákóczi mellett, aki lengyelországi, majd franciaországi tartózkodás után 1717-ben a török szultán meghívására Törökországba költözött. Rodostóban töltötte az élete hátralévő részét, ahol örök honvágy gyötörte. Mária Terézia hazatérésre vonatkozó kérelmét elutasította, így Mikes végleg távol maradt hazájától.

A Törökországi levelek és irodalmi örökség

1717-től naplót kezdett írni, levél formában, amelyeket egy fiktív „édes nénémnek” címzett. Ezekben eleven és személyes képet festett a bujdosók életéről, a száműzetés kínjairól és saját lelki világáról. Az 1758-ig írt 207 levél alapozta meg később a magyar irodalomban elfoglalt helyét.

Rákóczi halála után Mikes a fejedelem fiának udvartartásába tért vissza, majd ismét Rodostóba vonult. Ott adta ki legismertebb művei közé tartozó "Mulatságos napok" című rokokó novellafüzért, amely francia művek átdolgozása.

Végső évek és halál

1758-ban a magyar kolónia vezetőjévé választották Rodostóban. Utolsó éveiben engedélyt kapott családjával való levelezésre, egyes kéziratait is hazajuttatta. 1761. október 2-án pestisben hunyt el.

Hagyaték

Mikes levelei kalandos körülmények között jutottak vissza Magyarországra, először 1794-ben nyomtatásban jelentek meg. Igazán a 19. század második felében, Toldy Ferenc támogatásával váltak ismertté és elismert alkotásokká, a Törökországi levelek második kiadása már a magyar irodalom nagyjainak körébe emelte Mikes Kelemen nevét.

---

Forrás: Kárpátalja.ma