Reményik Sándor születésnapja: Az erdélyi líra nagy alakja 136 éve

Élete és pályafutása

Reményik Sándor 1890. augusztus 30-án látta meg a napvilágot Kolozsváron. Édesapja, Reményik Károly építészmérnök, édesanyja Bretz Mária volt. Iskoláit az evangélikus elemiben kezdte, majd a kolozsvári református főgimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait jogi szakon folytatta a Ferenc József Tudományegyetemen, bár az utolsó szigorlatot nem tette le. 1919-ben már az Erdélyi Szemle állandó munkatársa lett, és 'Végvári' álnéven is publikált.

Jelentős irodalmi munkásság

Reményik szerzőként rendkívül termékeny volt, művei 1918-tól folyamatosan megjelentek. Kötetei között szerepelnek a Csak így, a Mindhalálig, a Vadvizek zúgása, a Műhelyből, illetve a Két fény között. Az erdélyi magyar irodalom fellegvárának számító Pásztortűz című folyóirat egyik szerkesztőjeként is jelentős szerepet vállalt.

Hatások és utóélet

Az 1920-as években Reményik lírája egyéni hangot öltött, amelyben a transzszilvanizmus és a humanista életfelfogás is erőteljesen jelen van. Az 1920-as évektől kezdődően Istenes versei különösen népszerűvé váltak. Élete utolsó éveit depresszió és morfiumfogyasztás jellemezte, végül 1941-ben hunyt el. Sírján az a felirat áll: „Egy lángot adok, ápold, add tovább…”

Emlékezete és jelentősége

Reményik Sándor művei számos nyelvre lefordították, többek között angolra, franciára, németre és románra, továbbá 2005-ben megjelent az összes költeményét tartalmazó kiadás. 2018-ban pedig portréfilm is készült róla "Öröktűz I-II." címmel, amely életét és munkásságát mutatja be.

Reményik Sándor halhatatlan költői öröksége ma is élő és inspiráló részét képezi az erdélyi és az egész magyar irodalmi kánonnak.

---

Forrás: Kárpátalja.ma